Tudtad, hogy az akt képek nem újkeletűek, sőt már évszázadok óta velünk vannak? A meztelen női test látványa már a középkor művészeit is megihlette. Némelyik festő pedig majdnem az életével fizetett az akt festménye miatt. A gyönyörű képek mögött pedig gyakran egy-egy tragikus sors, vagy akár a halál is felsejlik.
Mitől vonzóak az akt képek?
Egy finn kutatás kimutatta, hogy a meztelen test látványát az agy sokkal gyorsabban dolgozza fel, mint a ruhás képeket. Ennek egyik oka, a tudósok szerint, a szaporodásban keresendő: a meztelen testről az ember ugyanis hamarabb meg tudja állapítani, hogy alkalmas-e a reprodukálásra.
A másik, talán közhelyes ok, maga a kíváncsiság, és az erotika, hiszen az ember természetének velejárója a felfedezés.
A cikkben szereplő híres művészek szerencsére nem törődtek a koruk prűdségével, és sokszor - szó szerint - halált megvető bátorsággal festették le a meztelen női testet aktjaikon.
#1 Az akt kép, amiről már biztosan hallottál - Sandro Botticelli: Vénusz születése
Talán az egyik leghíresebb akt festmény Botticelli nevéhez kapcsolódik. Az ókor óta, 1480 körül ez volt az első festmény, amely egy női aktot ábrázol, így érthetően felborzolta a kedélyeket. A mester azonban nem az egyszerű, hétköznapi embereknek szánta a művet. Sokkal inkább a filozófiában és művészetben tájékozott nemeseknek.
A kép Lorenzo de Medici megbízásából készült és - ahogyan a címében is szerepel - Vénusz születésének pillanatát ábrázolja, amikor az istennő egy kagylóban Ciprus partjaira vetődik.
Ha szeretnéd megtekinteni a híres festményt, akkor egészen Firenzéig, az Uffizi Galériáig kell utaznod.
#2 Egy rejtélyes Vénusz: Tiziano Vecellio: Urbinói Vénusz
A leghíresebb reneszánsz kori aktot, 1538-ban festette Tiziano, mégpedig az urinói herceg számára.
A képpel kapcsolatban két érdekesség is van: az egyik, hogy a képet megrendelő 24 éves herceg már 4 éve házas volt, amikor felkérte a kép készítésére Tizianot. Valamint arra is utasította a mestert, hogy a nő egy bizonyos La Bellára hasonlítson - akinek kilétét a mai napig homály fedi.
A másik, hogy a legenda szerint, nem az eredeti képet állították ki, csupán egy ügyes másolatot. A mítosz onnan ered, hogy a festményt szigorúan őrzik és nem szállítják sehova - egyszerűen ki sem engedik a teremből. A szóbeszéd miatt azért, mert akkor nyilvánvalóvá válna, hogy csupán egy utánzatról van szó. Maga a történet egyébként nem ilyen egyszerű, sőt meglehetősen szövevényes.Ha kíváncsi vagy a részletekre (amelynek még magyar vonatkozása is van), akkor ide kattintva elolvashatod.
A képet egyébként szintén a Firenzében található, Uffizi Galériában őrzik.
#3 Egy igazán drága akt kép: Orazio Gentileschi: Danaé és az aranyeső
A görög mitológia szerint a címben szereplő Danaé, Akrisziosz király és Eurüdiké lánya. Egy jóslat szerint Danaé születendő gyereke megöli majd Akriszioszt, így apja egy toronyba rejtette a lányát. Zeusz azonban szerelmes lett Danaébe, és aranyeső formájában ejtette őt teherbe.
Az olasz barokk egyik leghíresebb akt festménye ezt a pillanatot örökítette meg. A művet a Los Angelesben található, milliárdos által alapított Getty Images vásárolta meg, mintegy 30.500.000 dollárért.
(A legendáról egyébként Babits Mihály is írt egy verset, Aranyfürdő, Aranyeső, Danaé címmel.)
#4 Gyönyörű akt kép egy nőről, aki elcsavarta a férfiak fejét: Jules-Joseph Lefebvre: Chloé
Nem számít világhírű akt képnek Lefebvre: Chloé című festménye, pedig meglehetősen érdekes "életutat" járt be.
A történet szerint Lefebvre, az 1800-as évek végén, Párizsban, találkozott egy lánnyal, Marie-val. A festőt egyből megihlette a nő szépsége, aki készséggel modellt állt neki. Ám a nő kérte, hogy ne az igazi neve szerepeljen a képen, így született meg Chloé.
Habár a modellt álló Marie már nagyon fiatalon, mindössze 21 évesen elhunyt - állítólag a mester viszonzatlan szerelme miatt -, a festő kiállította képét a párizsi Salonban, ahol meglehetősen vegyesen fogadták.
A kép hányattatott sorsa után végül megtalálta végső otthonát: 1908-ban, a melbourne-i Young and Jackson Hotel falán. Itt Chloé elképesztő sikert aratott: rengeteg katona és tengerész utazott ide csak azért az I., és a II. világháború idején is, hogy megcsodálja az aktot, sőt még Törökországból is küldtek “neki” szerelmes leveleket.
#5 Egy majdnem halálos akt festmény: Diego Velázquez - Vénusz tükörrel
Velázquez nagy fába vágta a fejszéjét, amikor az akkor még rendkívül prűd, és mélyen vallásos Spanyolországban elkészítette az első akt festményét. Habár a festő számított némi ellenállásra, arra azonban talán még ő sem, hogy az inkvizíció elé akarják majd vetni és száműzni. Végül maga a király közbenjárása kellett, hogy ez ne történjen meg.
A képpel kapcsolatban pedig több kérdés is felmerül: az egyik, hogy kit ábrázol a kép, a másik pedig, amint a történészek a mai napig vitatkoznak, hogy mikor is készülhetett pontosan.
#6 Száműzetés egy akt miatt? Francisco José de Goya y Lucientes - Meztelen Maja
Érdekes megfigyelni az akt festmények címét: szinte mindegyikben egy mitológiai alak, vagy egy legenda szerepel. Ennek oka, hogy az akkori prüdéria, és az erős vallási befolyás miatt törvény tiltotta a meztelen női test ábrázolását - így ezzel a csavarral kerülték el az alkotók a börtönt vagy a száműzetést.
Azonban Goya nem volt ilyen szerencsés: ő volt ugyanis az, aki nyíltan vállalta, hogy aktot festett, tette ráadásul mindezt a - már említett, bigott - Spanyolországban. Őt azonban még maga a király sem tudta megmenteni, így menekülnie kellett, és élete hátralévő részét Franciaországban töltötte.
A képpel kapcsolatos érdekesség, hogy van egy ruhás és egy meztelen változata is. Lent az előzőt láthatjátok.
Aki tehát aktot festett, gyakran az életével játszott - vagy pedig az ügyes, mitológiai csavarral máris egy felsőbb, művészi szintre emelte a képét. Szerencsére a prüdéria fokozatosan visszaszorult, és a XX. századtól kezdve már nem kellett zavartatniuk magukat a mestereknek.
Amennyiben te is szeretnéd kipróbálni, milyen érzés alkotni, akkor akt helyett nálunk egy élményfestés keretén belül megtapasztalhatod.
