Vannak azok az egyszerű festmények, amelyek látványa sokakból lesajnáló vállrándítással egybekötött megvetést vált ki. Látszólag úgy tűnnek, mintha a formák és a sziluettek még véletlenül sem akartak volna engedelmeskedni a művész akaratának, és ilyenformán girbegurbán, rendezetlenül terpeszkednek a vásznon.
A valóságban azonban a véletlenszerű forma- és színvilág olyan távol áll a cikkben bemutatott egyszerű képek birodalmától, mint Dalí bajusza a lekonyulástól. Arról nem beszélve, hogy az alábbi festmények szemléletes példái az “egyszerű, de nagyszerű” elgondolásnak, hiszen a világ legdrágább alkotásai között jegyzik őket.
Mark Rothko és a színek szimfóniája
Forrás: https://www.alkotasutca.hu/elmenyfestes
Narancs, piros, sárga. Nem csak úgy felsoroltunk random színeket: ez az egyik leghíresebb Rothko festmény címe, amely nem meglepő módon a narancssárga, a piros és a sárga árnyalataiban pompázik. Az absztrakt expresszionizmus eme gyöngyszeme 1961-ben készült, méghozzá egy több mint két méter magas vászonra.
A szemlélőben joggal merülhet fel az örök kérdés, nevesül az, hogy “vajon mit is akart kifejezni a művész az alkotásával?” Nos, a “Narancs, piros, sárga” színtrió nem hordoz különösebben mély tartalmat, és még csak nem is utal valamiféle elvont valóságra. Rothko nem fűzött magyarázatot a képhez, csupán hagyta, hogy a tónusok ereje egyszerűen hatással legyen az emberekre. És lássuk be, ez sikerült is!
És akkor jöjjön egy kvíz: szerinted mennyit ért ez a Rothko festmény a legutóbbi árverésen? (A válaszokat a cikk alján találod!)
a.) 75.4 millió dollár
b.) 86.9 millió dollár
c.) 53.6 millió dollár
Kandinszkij és a cukorkavilág
Kandinszkij “Improvizáció 8.” című képének az égvilágon semmi köze nincs a cukorkákhoz, habár tény, hogy kicsit olyan, mintha megolvasztott M&M’s drazsék cukormázát használta volna festéknek. (Ezúton elnézést mindenkitől, aki most gyorsan végiggondolta, hogy vajon van-e otthon egy stika-csomag M&M’s…)
Forrás: https://www.handmadepiece.com/support/bring-art-to-life/seemingly-simple-but-expensive-paintings.html
Ahogy a festmény címében szereplő szám is mutatja, egy sorozatról van szó, amelynek egyébként utolsó darabja a 8. sorszámot viselő alkotás, amely 1909-ben készült el. Kandinszkij valamiféle misztikus felhangot próbált kölcsönözni a festménynek, amelyen egy győzedelmeskedő hős egy arany kardot tart a kezében.
Az ominózus kép 1960-ban egy svájci múzeumba került, azóta pedig rendszeresen turnézik a világ híres képtárai között.
Legutóbb New York – és nem mellesleg a világ – egyik leghíresebb aukciósházában, a Christie’s-ben került kalapács alá. Hogy mennyiért?
a.) 52 millió dollár
b.) 34 millió dollár
c.) 23 millió dollár
Habár a fenti képeken elmélázva Benned is joggal felmerülhet a gondolat, hogy fess valami hasonlót, és jó drágán eladd a képet, a valóságban ez nem olyan egyszerű, mint az Életrevalók című filmben. Persze az alkotás öröméről nem kell lemondani, hiszen azon túl, hogy a festés, rajzolás, kézműveskedés órákon át a “semmi dobozban” tart, a munkád eredménye nem csak otthonod dísze lehet, hanem akár ajándéknak is kitűnő!
Oh, és a válaszok: 1/b és 2/c!