A művészetben az a szép, hogy szabadságot ad az alkotónak. Ennek köszönhető, hogy a képzőművészet folyamatosan megújul, és olyan zsenialitásokkal bővülhet a paletta, mint például Andy Warhol korszakalkotó konzervdobozai vagy színes Marilyn Monroe plakátjai.
Vannak azonban olyan alkotások is, amelyek láttán a szemlélőt nem a már emlegetett újdonság varázsa ejti ámulatba, hanem a kreáció masszív abszurditása. Ezekből hozunk nektek egy szolid kis válogatást!
Salvador Dalí - Homártelefon (1936)
Forrás: https://www.theguardian.com/artanddesign/2014/mar/14/top-10-surrealist-weird-art
Homárosan, pardon, homályosan sem emlékezhetsz arra, hogy ehhez hasonló telefon rád kacsintott volna egy lakberendezési áruházban, mert ez a mestermű Salvador Dalí páratlan alkotása. Ha azt gondolod, van abban valami identitászavarosan bizarr, hogy a telefon kagylója egy ollós jószág, igazad van. Persze azért erre is megvan a magyarázat!
Az 1920-30-as évek szürrealistái abban hittek, hogy a forradalmi változások az álmok birodalmában kezdődnek. Márpedig ha valami az álmokhoz kötődik, akkor annak jó eséllyel köze van a mindenki fejében örök szakállas Sigmond Freudhoz, a pszichoanalízis apukájához. Freud bölcselkedésén felbuzdulva a szürrealisták úgy érezték, hogy itt az ideje a művészetben is bemutatni a tudatalatti világát. Ennek egyik igencsak szokatlan manifesztációja Dalí Homártelefonja, amelyben a homár és a telefon is fontos üzenetet hordoz.
Dalí úgy tekintett a telefonra, mint a tudatalatti baljós hírnökére, mindeközben a rákot a szexualitás szimbólumának tartotta. Az ő fejében ez nem azt jelentette, hogy a tudatalattiban csupa 18 karikás esemény történik, hanem azt, hogy a homártelefonnal bármikor tárcsázható az álmok, és ezáltal a forradalmi változások világa is! Abszolút logikus, nem?!
Robert Rauschenberg - Monogram (1955-59)
Forrás: https://www.theguardian.com/artanddesign/2014/mar/14/top-10-surrealist-weird-art
A monogram szó hallatán a legtöbbünknek az általános iskolai emlékek villannak be, amikor mindenre (is) fel kellett írni a nevünk kezdőbetűit. Nos, Rauschenberg számára a monogram egy bizarr alkotás neve lett.
A szokatlan mestermű ihletadója egy kitömött kecske volt, amit egyik New Yorki utazása során látott. A kecske szarva számára egyértelműen fallikus szimbólum volt, ráadásul az állat mitológiai múltja tovább perzselte alkotókedvét. A kecske eszébe juttatta az ókori görög mítoszok szatírjait, akik szarvval és patával megáldott férfiak voltak, és megszállottan üldözték a nimfákat. Ezt tetézte, hogy a kecske alakja később a keresztény kultúrában is felbukkant, ahol az ördögöt ábrázolták patával és szarvval.
Ezt a két mítosz-momentumot ötvözi Rauschenberg Monogram című alkotása. És hogy mit keres szegény kecskén egy gumiabroncs? Hajmeresztő, de a művész egyfajta kozmikus szexuális aktust kívánt érzékeltetni vele!
Újszerű alkotásokból egyébként a 21. században sincs hiány. E cikk írójának Londonban volt szerencséje megcsodálni egy unalmas külsejű, fából készült széket, amelynek ülőfelületén átszúrtak egy nagyjából 20 centi átmérőjű hengert. Az alkotás - ha nevezhetjük annak - egy elegáns galéria kirakatában csücsült, és persze horribilis ára volt. Hiába, ez is egy újabb bizonyíték arra, hogy a művészetben minden lehetséges!